Zagrebe, ti si moj rodni grad... / Szülővárosom vagy, Zágráb...

Authors

Franciska Ćurković-Major (ed)
Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Katedra za hungarologiju
Kristina Katalinić (ed)
Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Katedra za hungarologiju
Jolán Mann (ed)
Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Katedra za hungarologiju
DOI: https://doi.org/10.17234/9789531759038

Synopsis

Simpozij u spomen na Ferenca Fejtöa, Zagreb, 12–13. listopada 2018. Zbornik radova

Dana 2. lipnja 2018. godine navršila se deseta obljetnica od smrti mađarsko-francuskog pisca, publicista i povjesničara Ferenca Fejtöa, a 31. kolovoza 2019. stodeseta obljetnica njegova rođenja. Dvostruki jubilej Katedra za hungarologija Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu prigodno je obilježila manjom znanstvenom konferencijom na kojoj smo željeli evaluirati vrijednost Fejtöva književnog i publicističkog rada, a potom ga staviti i u nova razmatranja. Fejtöv književni prvijenac, djelo Sentimentalno putovanje, koje je na mađarskom jeziku prvi puta objavljeno 1936. godine, a zatim nakon dugog prešućivanja i 1989, da bi od 2003. bilo dostupno i na hrvatskom, posvećeno je Hrvatskoj, odnosno Zagrebu gdje je pisac kao dječak – prije svega u vrijeme školskih praznika – kod roditelja svoje majke proveo ključna razdoblja svoga života. Zagrebački doživljaji imali su na njega snažan utjecaj tijekom cijelog njegova života, pa je tako i kasnije ostao odan Hrvatskoj. Za vrijeme domovinskog rata Fejtö je u francuskom tisku redovito davao glas gledištima koja su podupirala samostalnost Hrvatske. Hrvatska država 2007. godine odlikovala je Fejtöa redom Danice hrvatske s likom Marka Marulića za osobite zasluge u kulturi. Stoga smo smatrali da bi održavanje simpozija i objavljivanje zbornika s izlaganjima koja smo na njemu čuli moglo pridonijeti dostojanstvenom obilježavanju ove dvije obljetnice.

 

Szimpózium Fejtő Ferenc emlékére, Zágráb, 2018. október 12–13. Tanulmánykötet

2018. június 2-án volt a tizedik évfordulója a magyar-francia író, publicista és történész, Fejtő Ferenc halálának, 2019. augusztus 31-én pedig születésének száztizedik évfordulója. A kettős jubileumról a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke egy kisebb tudományos konferenciával emlékezett meg, amelyen Fejtő irodalmi-publicisztikai tevékenységét kívántuk méltatni, s részint újabb megvilágításba helyezni. Fejtő első irodalmi művének, az először 1936-ban kiadott, majd hosszú kihagyás után 1989-ben ismét megjelent, 2003 óta pedig horvátul is hozzáférhető Érzelmes utazásnak a színtere Horvátország, dominánsan Zágráb, ahol az író gyermekkorában, mindenekelőtt az iskolai év szüneteiben, meghatározó időszakokat töltött anyai nagyszülei körében. A zágrábi élmények egész életében nagy hatással voltak rá, így a későbbiekben is elkötelezett híve maradt Horvátországnak. A délszláv háború idején Fejtő a francia sajtóban rendszeresen hangot adott Horvátország önállósulását támogató nézeteinek. 2007-ben a horvát állam kimagasló kulturális tevékenységéért a „Danica Hrvatska” (Horvát Hajnalcsillag) Érdemrenddel tüntette ki Fejtőt. Ezért úgy véltük, hogy egy szimpózium megszervezésével, majd az ott elhangzott előadásokat közreadó tanulmánykötettel méltóképpen emlékezhetnénk meg mindkét évfordulóról.

Chapters

Downloads

Download data is not yet available.

Author Biographies

Franciska Ćurković-Major, Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Katedra za hungarologiju

Franciska Ćurković-Major umirovljena je docentica na Katedri za hungarologiju Filozofskog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu. Jedan je od pokretača, a zatim i voditeljica Prevoditeljske radionice pokrenute 2003. na Katedri za hungarologiju. Od akademske godine 2008./2009. držala je i kolegij Prevođenje književnih tekstova s mađarskog na hrvatski jezik, izraslog iz spomenute prevoditeljske radionice. U suradnji sa studentima uz mnoštvo tekstova suvremenih mađarskih pisaca prevedeni i objavljeni su antologija Nova mađarska drama (2005), roman Izlaz na Jadran. James Bond u Bačkoj (2009), drame Čovjekova tragedija Imrea Madácha (2011), Ban Bánk Józsefa Katone (2013), Csongor i Tünde Mihálya Vörösmartyja (2014), Hrestomatija mađarske književnosti 19. stoljeća (2014), Knjiga o travama Sándora Máraija (2016) i knjiga Rijeka i okolica u mađarskim putopisima 19. stoljeća (2020) koje je uredila i(li) priredila. Drugo područje znanstvenog interesa joj je slika Hrvatske u mađarskoj književnosti. Na tom području objavljena je njezina doktorska disertacija Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásai (Putovanja Lőrinca Szabóa po istočnom Jadranu). Autorica je brojnih znanstvenih radova i članaka.

Ćurković-Major Franciska a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Hungarológia Tanszékének nyugalmazott docense. A Hungarológia Tanszék 2003-ban indított műfordító műhelyének egyik kezdeményezője és vezetője. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően a műfordító műhely tevékenységéből kialakult Irodalmi szövegek fordítása magyar nyelvről horvát nyelvre szeminárium vezetője, melynek keretében a hallgatókkal közösen fordított, és jelentetett meg részleteket számos kortárs magyar író művéből. Ugyancsak a műfordító műhely tevékenységének eredménye a Nova mađarska drama című antológia (2005), a Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában (Izlaz na Jadran. James Bond u Bačkoj című regény (2009), Madách Imre  Az ember tragédiája (2011), Katona József Bánk bán (2013), valamint Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde (2014)  című drámája.
Az általa vezetett  műfordítói szeminárium  további megjelent munkái között találjuk  még a Hrestomatija mađarske književnosti 19. stoljeća címet kapott 19. századi irodalmi szöveggyűjteményt (2014), Márai Sándor Füves könyvét (2016), végül pedig a 2020-ban napvilágot látott 19. századi magyar útleírásokat bemutató Rijeka i okolica u mađarskim putopisima 19. stoljeća antológiát. A kötetek közül többnek a válogatását és szerkesztését is Ćurković-Major Franciska végezte.
Másik szakterülete Horvátország képe a magyar irodalomban. Ezzel a témával foglalkozik Szabó Lőrinc kelet-adriai utazásai című könyve és számos más tanulmánya. A Književna smotra folyóirat 2015-ben megjelent tematikus számának, a Mađarska nevjesta. Dvadeset godina zagrebačke hungarologije (Magyar menyasszony. A zágrábi hungarológia húsz éve) című összeállításnak egyik szerkesztője.

Kristina Katalinić, Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Katedra za hungarologiju

Kristina Katalinić diplomirala je hungarologiju i kroatistiku na Filozofskom fakultetu Sveučilišta u Zagrebu. Od 2001. do 2004. godine radila je kao profesorica hrvatskog jezika u Srednjoj školi Marka Marulića u Slatini, a od 2004. do 2007. kao lektorica za hrvatski jezik na Institutu za slavenske i baltičke filologije na Sveučilištu ELTE u Budimpešti. Na Katedri za hungarologiju Filozofskog fakulteta u Zagrebu radi od 2007. godine. Predaje fonologiju, morfologiju i povijest mađarskog jezika, te književno i stručno prevođenje. 2013. na Sveučilištu ELTE u Budimpešti obranila je doktorski rad s temom Hungarizmi u hrvatskom književnom jeziku od kraja 16. do polovice 18. stoljeća. U više je prilika boravila na višemjesečnim istraživačkim stipendijama koje dodjeljuje mađarska vlada. Prevela je nekoliko romana te više znanstvenih i stručnih tekstova s mađarskog jezika. Njezin znanstveni rad usmjeren je na područja mađarskog kao stranog jezika, konstrastivnog jezikoslovlja, traduktologije, sociolingvistike. 

Katalinić Kristina a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-horvát szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után 2001-től 2004-ig horvát nyelvet és irodalmat tanított a slatinai „Marko Marulić“ Középiskolában. 2004. és 2007. között az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézetében horvát lektorként tevékenykedett. 2007 óta a Zágrábi Egyetem BTK Hungarológia Tanszékén dolgozik, ahol magyar fonológiát, morfológiát és nyelvtörténetet, valamint mű- és szakfordítást tanít. 2013-ban doktorált az ELTE-n, disszertációjának témája: Magyar jövevényszavak a régi horvát irodalmi nyelvben. Több alkalommal tartózkodott Magyarországon kutatási ösztöndíjjal. Több tudományos szöveget, és szaktanulmányt, valamint néhány szépirodalmi művet fordított magyarról horvátra. Kutatási érdeklődésének középpontjában a magyar mint idegen nyelv, a magyar és horvát nyelv kontrasztív vizsgálata, a fordítás elmélete és gyakorlata; valamint a szociolingvisztikai kutatások állnak.

Jolán Mann, Filozofski fakultet Sveučilišta u Zagrebu, Katedra za hungarologiju

Jolán Mann zaposlena je kao mlađa asistentica na Odsjeku za slavensku filologiju Filozofskog fakulteta Sveučilišta ELTE u Budimpešti te kao urednica online sadržaja Mađarske nacionalne knjižnice „Széchényi”. Dugogodišnja je suradnica na Filozofskom fakultetu Sveučilišta u Zagrebu, gdje na Katedri za hungarologiju drži kolegije iz povijesti mađarske književnosti i mađarske civilizacije. Njena su glavna područja znanstvenog interesa hrvatsko-mađarske književne i kulturne veze posebice za vrijeme modernizma te književno stvaralaštvo Miroslava Krleže. 2020. je doktorirala temom „Hungarica” u opusu Miroslava Krleže u kontekstu hrvatskog kulturnog pamćenja na Filozofskom fakultetu Sveučilišta ELTE u Budimpešti.

Mann Jolán az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékének tanársegédje és az Országos Széchényi Könyvtár online tartalomszerkesztője. Hosszú évek óta működik együtt a Zágrábi Egyetem BTK Hungarológiai, turkológiai és judaisztikai tanszékével, ahol magyar irodalomtörténeti és kultúrtörténeti tárgyakat tanít. Tudományos érdeklődésének főbb területei a horvát-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok története, különös tekintettel a modernitásra és Miroslav Krleža írói életműve. 2020-ban doktorált az ELTE-n. Disszertációjának témája Miroslav Krleža életművének hungarikája a horvát kulturális emlékezet kontextusában.

Downloads

PDF

Published

28. siječnja 2021.
Copyright (c) 2021 Autori

License

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Details about the available publication format: PDF

PDF

ISBN-13 (15)

978-953-175-903-8

Publication date (01)

2021

Details about the available publication format: Tiskano izdanje

Tiskano izdanje

ISBN-13 (15)

978-953-175-835-2

Date of first publication (11)

2019

Physical Dimensions